Így készítsük elő a sikeres e-mail marketinget
Az e-mail marketinggel kapcsolatban kétféle, igen ellentétes
felfogás van. Az egyik szerint hatékony eszköz, amivel tömegeket lehet elérni
egyszerre, a másik szerint pedig haldoklik. Utóbbiak azonban valószínűleg
rosszul használják, nem tudják kiaknázni a benne lévő lehetőségeket. A
hírlevelek ugyanis akkor működnek, ha az egész folyamatot jól építjük fel,
kezdve onnan, hogy kik kapják meg a leveleket, egészen odáig, hogy mi legyen a
tartalmuk.
Az
e-mail marketing rossz híre ugyanakkor nem véletlen: rengetegen panaszkodnak
arra, hogy a célcsoport meg sem nyitja a hírleveleket, borzalmas az elérés,
nincs értelme ebbe pénzt ölni. Nos, ha ezt tapasztaljuk, érdemes átgondolni,
hogy mit csinálunk rosszul. Valamit ugyanis biztosan. Egy jól
felépített hírlevél kampány biztos, hogy nem marad eredmény nélkül.
Mire figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy sikeres legyen az
e-mail marketingünk?
A
sikeres marketing az alapoknál kezdődik, és ez a hírlevelek esetében sincs
másképp. Az alap pedig a címzettlista.
A
legtöbb vállalkozásnak azért landolnak olvasatlanul a kukában a hírlevelei,
mert nem jól céloznak. A „nagy számok törvénye alapján”
boldog-boldogtalannak kiküldik a hírleveleket, olyanoknak is, akik számára
valószínűleg tökéletesen irreleváns az ajánlatuk. Hatékonyabb inkább kisebb
létszámú, de releváns célcsoportot elérni, így ugyanis sokkal jobbak
lesznek az eredmények amellett, hogy kevesebbet kell költeni.
B2B
ajánlatok esetén céginformációs cégektől lehet a leggyorsabban és
legegyszerűbben beszerezni egy marketinglistát. Ezeket a listákat a saját
kritériumaink szerint szűkíthetjük, így elérve, hogy csak olyan címzettek
maradjanak rajta, akik tényleg ideális partnerek vagy ügyfelek lennének, és
akik számára valóban érdekes lehet az ajánlatunk.
Miért baj, ha túl tág a célközönség?
Jogosan
merül fel a kérdés, hogy ha a releváns célcsoporthoz eljutnak az e-mailjeink,
akkor miért baj, ha mások is megkapják. Ennek több oka is van: egyrészt, fölöslegesen
fizetünk többet a kiküldött e-mailekért, ez pedig soha nem fog megtérülni.
Másrészt,
ha rendszeresen megjelölik a levelünket kéretlen tartalomként,
akkor az e-mail szolgáltató automatikusan átrakhatja a ’Spam’ mappába minden
felhasználónál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jó eséllyel olyanokhoz
sem fog eljutni az ajánlatunk, akiket egyébként érdekelt volna, mert nem is
találkoznak vele. Azzal tehát, hogy olyanokat bombázunk a hírleveleinkkel, akik
számára valószínűleg érdektelen az ajánlatunk, a saját eléréseinket
rontjuk.
Ha
jó ár-érték arányt, és magas megnyitási arányt szeretnénk, mindenképpen
célszerű addig szűkíteni a marketinglistát, amíg tényleg csak
olyanok maradnak rajta, akikkel van esély az együttműködésre.
Mindegy a tartalom, ha nem jó a lista.
Nagyon
sok esetben már a listán elcsúszik az e-mail marketing. Ezen a
ponton a hírlevelek még el sem készültek, de már halálra vannak ítélve:
lehetnek bármilyen zseniálisan megfogalmazva, tartalmazhatnak akármilyen szuper
ajánlatot, nézhetnek ki bármily csábítóan, nem lesznek hatásosak, mert
egyszerűen nem azok kapják meg, akiknek kellene.
A
kevesebb néha több: jobb lehet a hatásfok egy kisebb, de pontosabb listával,
mint egy óriásival.